Biblia, Istennek az Ószövetségben és Újszövetségben
adott kijelentése, © 1992, Kálvin János kiadó

A kiadvány Eddie Cloer engedélyével, a Truth for Today sorozatban
megjelent írás fordításaként jelent meg.

Nyomdai sokszorosítás esetén a formátumnak és
betűtípusnak (Southern font) egyeznie kell az eredetivel.
Tíz példányt meg kell küldeni WBS Hungary
vagy jogutódja részére.

Mit tudsz Jézus Krisztusról? Azok közt, akik valaha is éltek, senki sem tett annyit a világ jobbá tétele érdekében, mint Jézus. Emberek, akik arra szentelték teljes életüket, hogy megértsék mindazt, amit a Biblia tanít, úgy távoztak, hogy „ruhaszegélyét sem érinthették meg”. Nem vagyunk képesek felfogni mindazt, amit Jézusról lehetne megtudni.

Igazolták, odaadták és feltámasztották

Az Apostolok cselekedetei 2:22-24-ben Péter kijelenti, hogy Jézus olyan férfi volt, „akit az Isten igazolt előttetek erőkkel, csodákkal és jelekkel, amelyeket általa tett az Isten közöttetek, ahogyan azt magatok is tudjátok...”. Jézus egy Mária nevű szűztől született ebbe a világba. Megszületése csodálatos volt. Isten Szentlelke leszállt Máriára, aki teherbe esett, jóllehet soha nem került szexuális kapcsolatba férfival. Ennek következtében Jézus egyaránt lett Isten fia és az ember fia is. Ő nem akkor vált létezővé, amikor Máriától megszületett. A Filippi levél 2:5-9-ben olvashatjuk:

Krisztus mindig Isten volt, Isten alapvető természetének részese (János 1:1). Emberré lett, hogy elhozza számunkra a megváltást, következésképp Immánuel, vagyis „velünk az Isten”. Ez az isteni természet tette lehetővé számára, mialatt az emberek között élt, hogy halottat támasszon fel, beteget gyógyítson meg, a bénának visszaadja a járás képességét, és megnyissa a vak szemeit. Képes volt arra, hogy annyi ételből, mely egy kisgyermeknek lenne elég, megetessen ötezer férfit és a velük levő asszonyokat és gyermekeket. Csodái kijelentették a világ előtt, hogy Istentől való.

Figyeld meg azonban, hogy Jézus Isten elhatározott döntése szerint adatott oda! (Ap. Csel. 2:23) Istent nem ismerő (pogány) emberek szegezték a keresztre és küldték ezáltal halálba. Az a tény, hogy az emberek elutasították azt a bizonyos személyt, aki azért jött, hogy megváltást kínáljon számukra, nem érte Istent meglepetésként. Ezer évvel korábban előre megmondta a 22. zsoltárban, hogy Krisztust halálba küldik az emberért. Hatszáz évvel korábban Ézsaiás próféta leírta azt az elutasítást és halált, amelyet Krisztusnak el kell szenvedni (Ézsaiás 53). Isten eltervezte, hogy Jézus eljön és részese lesz testi gyengeségünknek, hogy keresztül megy a kísértéseken, azután megölik és ezáltal felajánlja a megváltást az emberek számára, akik nem érdemelték azt ki.

Miután Jézust megölték, mindösszesen három nap telhetett el, mielőtt a sírkamra, melyben elhelyezték, nem tudta tovább fogságban tartani. „De őt az Isten, miután feloldotta a halál fájdalmait, feltámasztotta, mivel lehetetlen volt, hogy a halál fogva tartsa őt” (Ap. Csel. 2:24). Jézus miattunk halt meg, ugyanakkor miattunk is támasztották fel, és most azért él, hogy segítsen bennünket ebben az életben, hogy bejussunk a mennyországba.

Jézus feladta a mennyország csodáit egy időre, hogy emberré váljon, megismerje az emberi létet velünk és megértse megpróbáltatásainkat. Nem arra volt szánva, hogy mindörökké a földön maradjon emberként. Amikor feltámadt a halálból, felemeltetett Isten jobbja mellé, hogy megkapja az Atya által megígért Szentlelket (Ap. Csel. 2:33). Ott fog maradni Isten jobbjánál mindaddig, amíg az összes ellensége „lába zsámolyává” nem lesz téve (Ap. Csel. 2:34, 35).

Krisztus ma annak az egyháznak a fejeként uralkodik, amelyet olyan emberek alkotnak, akik odaszentelték magukat neki, mint Uruknak és Megváltójuknak. Kolossé 1:18 írja: „Ő a feje a testnek, az egyháznak is, ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első”. Isten ma mindent – kivéve saját magát – irányítása és uralma alá vet.

Következésképpen Jézus, a mi megváltónk, képes állandóan velünk lenni. Többé már nem korlátozza emberi test. Feltámadása után, mielőtt felemeltetett a mennyekbe, magához hívta tanítványait, és ezt mondta:

Mivel velünk van, segíthet bennünket akkor, amikor szükségünk van rá. A zsidókhoz írt levél 13:5, 6 jelenti ki:

A zsidókhoz írt levél 4:14-16 írja:

Jézus felemeltetett Isten jobbjára, és ezt a helyét, illetve erejét arra használja, hogy segítse azokat, akik hozzá tartoznak. Biztosítja számunkra az erőt és a kegyelmet, melyre szükségünk van, hogy minden napot érte élve töltsünk.

Már be lett mutatva számunkra Jézus, mint felkent Megváltónk, az, aki képes elvenni a világ bűnét. A zsidókhoz írt levél 7:25 elmondja: „Ezért üdvözíteni tudja örökre azokat, akik általa járulnak Istenhez, hiszen ő mindenkor él, hogy esedezzék értünk”.

Ugyanennyire fontos számunkra, hogy Jézust más oldalról is lássuk. Jézus az urunk is: „Tudja meg tehát Izráel egész háza teljes bizonyossággal, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten: azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek” (Ap. Csel. 2:36). Mivel Úr, irányít bennünket. Ő a főnök. Annak érdekében, hogy az általa felkínált csodálatos áldásokat megkapjuk, szükséges, hogy úgy engedelmeskedjünk neki, mint urunknak. Máté 7:21-23-ban Jézus azt mondta:

Nem annak a kijelentése, hogy ismerjük Jézust, teszi a különbséget. Még csak nem is az, hogy valamilyen kedvességet tettünk, és Jézusnak tulajdonítottuk azt. Ami számít, az, vajon hajlandóak vagyunk-e alávetni magunkat, mint Urunknak, és engedelmeskedünk-e annak, amit mond? „Örök üdvösség szerzőjévé lett mindazok számára, akik engedelmeskednek neki” (Zsidók 5:9).

Ahhoz, hogy az Úr igazi követői között legyünk, egy meghatározott hozzáállásunknak kell lenni, abban a szellemben, mely ezt mondja: „Szólj Uram; szolgád hall! Parancsolj, és én engedelmeskedem!” Jézus összekötötte az engedelmességet a szeretettel, amikor azt mondta: „Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat” (János 14:15).

Azon a napon, közel kétezer évvel ezelőtt, amikor az emberek meghallgatták Péter tanítását Jézusról, szívük megindult és tudni akarták, mit kell tenniük. Péter válaszolt: „Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát” (Ap. Csel. 2:38). Ugyanazon a napon közülük háromezren átadták szívüket az Úrnak és bemerítkeztek Krisztusban, hogy új életet kezdjenek érte.

Ma neked kell eldöntened saját magad számára, mit fogsz tenni azzal, aki életet kínál neked.

Jézus a Krisztus

„Azzá lett, amik mi vagyunk, hogy mi is azzá lehessünk, ami Ő”. [Athanasius]